A Föld vízkészlete

 

"Víz! Se ízed nincs, se zamatod, nem lehet meghatározni téged, megízlelnek anélkül, hogy megismernének.
Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy." (Saint-Exupéry)

A Földünk felületének 71%-át víz borítja.  (Ezért is nevezik kék bolygónak.) Ennek a hatalmas vízmennyiségnek azonban csak egy része kb. 2,5-3%-a édesvíz  (felszíni és felszín alatti víz), amely az emberiség számára felhasználható, a többi sós víz, melyek a tengerekben, illetve óceánokban helyezkednek el, közvetlenül nem alkalmas sem ivóvíz-, sem iparivíz-felhasználásra.

Az édesvízkészlet amelynek jelentősrésze (kb. 80%-a) a sarki jégtakaróban található, így a valóban rendelkezésre álló édesvízkészlet a Föld teljes vízkészletének csupán 0,5%-a. A gleccsereket és az állandó hótakarót leszámítva az édesvíz 98%-a felszín alatti víz, ezért különösen fontos a felszín alatti vizek védelme. (Magyarország ivóvízellátásának több mint 95%-a felszín alatti vizeken alapszik.)
A víz az egyetlen olyan anyag a Földön, amely mindhárom halmazállapotában megtalálható: gáz, folyékony, szilárd halmazállapotban jelen van mindenütt (geoszférában, atmoszférában és bioszférában). Egyik fenntartó eleme a földi rendszereknek. Kölcsönhatásban a napenergiával, a párolgási és kondenzációs folyamat útján hűti, vagy melegíti az atmoszférák által meghatározott éghajlatot. A víz jelenléte a földi rendszerben előfeltétele az emberi jelenlétnek. A felhasználható édesvíz egy kis része felhők, köd, vízgőz formájában az atmoszférában van jelen. Másik, s egyben nagyobb része a felszín alatti (talajvíz) található illetve felszíni vízként tavak, folyók stb. alakjában fordul elő. A világnak azon részein, ahol nincs elegendő édesvíz, tengervíz sótalanításával jutnak ivásra, főzésre alkalmas vízhez.
A víz iránti igény napról-napra egyre nő, miközben a Föld ivóvízkészlete drasztikusan csökken. A víz a természet, a földi élet számára is, de az emberi társadalom, a társadalmi fejlődés számára is létfontosságú, nélkülözhetetlen természeti javak egyike. Biológiai jelentősége óriási, a földi élet elképzelhetetlen nélküle. Az arisztotelészi négy alapeleme (föld, vízlevegőtűz) egyike.

A víz nemcsak a természet terméke, hanem egyben része a társadalmi újratermelési folyamatnak is, aminek lényege az anyagi javak termelésének állandó fenntartása és megújulása, rendszerint magasabb szinten. Becslések alapján a fejlett országok 2-3-szor annyi vizet használnak, mint amennyit a természetes vízkörforgás biztosít. Emiatt fokozódó mértékben hasznosítják a rétegvíz tartalékokat, ami a talajvíz szintjének nem kívánatos csökkenésével jár, de egyre nagyobb mértékben kell a vízhiányt szennyezett felszíni vizekből költséges tisztítással is fedezni. Magyarország felszíni vízkészlete több mint 90%-ka külföldről érkezik, vizeink alvízi jellegűek, így folyóink vízminőségét és mennyiségét sincs módunk szabályozni.

Miközben Európa vízkészletei veszélyben vannak, hazánknak helyzeti előnye van Nyugat-Európához képest vízbeszerzési források és vízminőség tekintetében. A Magyar Alföld rétegzett pleisztocén és felsőpannon üledékei hatalmas mennyiségű édesvíz készleteket tárolnak, amelyek stratégiai jelentőségű készletek, és nemzetközi osztályozás szerint is a világ nagy vízadó rendszerei között szerepelnek. A vízkészleteink egyelőre fedezni képesek az ország vízigényét, problémát jelent viszont, hogy míg a vízkészletek kb. 85%-ka a Duna és 15%-ka a Tisza vízrendszeréhez kötődik, addig a felhasználásban az igények 59%-ka kötődik a Duna és 41%-ka a Tisza vízrendszeréhez, így különösen aszályos időszakokban a Tisza térségében vízellátási gondok jelentkezhetnek. Hazánkban üzemelő közműves ivóvízellátó művek a napi vízszükséglet több mint 90%-át különböző típusú felszín alatti, míg alig 10%-át felszíni vizekből szerzik be.  Ezért is fontos a "saját vízforrásaink" védelme.
Az egészséges ivóvíz a természet lételeme, ugyanakkor a légkört és a litoszférát szennyező emberi tevékenységek, kedvezőtlen hatások veszélyeztethetik a felszín alatti vízbázisokat is. (A vízbázis védelem fogalma az utóbbi évtizedben egyre inkább bekerült a köztudatba, mivel az ivóvízellátásra alkalmas vízkészletek jelentősége szerte a világon megnőtt.)

A forrásvizeknek viszonylag jó vízminőségük ellenére a közműves vízellátásban gyakorlatilag kicsi a szerepük. Hazánkban kevés az olyan forrás, amely az év minden szakában, viszonylag egyenletes hozammal jelentősebb mennyiségű vizet tudna szolgáltatni.

További cikkek »